A belsőséget nem mindenki szereti.

A leggyakrabban felhasznált belsőség a máj.Gyorsan elkészíthető,a magyar konyha igen sokféle fogást ismer belőle.Előételnek,főételnek egyaránt kitűnő,sütve,rántva vagy raguban tálalva.Népszerű a zúza,általában levesbe,pörköltbe kerül.A főtt csontvelőt általában fűszerezett formában,pirítóson fogyasztjuk.A velős ételekhez az állatok agyvelejét használják-rántva vagy vesével keverve,pacallal elkészítve.
Magyarországon a pacalból szinte biztosan pacalpörköltet főznek.

Márton-napra meghízik a liba.

A libahús fogyasztása egész Európában elterjedt.Márton-nap környékén sok helyütt és sokféleképpen készítenek libaételeket.A régi,karácsonyt megelőző böjt előtti utolsó nagy lakoma ideje is pont Márton-nap környékére esett.A böjtre készülők ilyenkor még egyszer belaktak,hogy jobban bírják a karácsonyig tartó időszak megpróbáltatásait.
A liba már az ókori Rómában,Apicius idején is kedvelt hús volt,s a zsidó konyha is kifejezetten kedveli.A rómaiak annak idején rájöttek,hogy a liba etetésével befolyásolhatják a húsának ízét,így gyakorta adtak az állatoknak bort,illetve szárított fügét,ezzel készítve elő a minél zamatosabb húsokat.Bárhogyan is,Márton-nap közeledtével a jó húsbab lévő libák asztalra kerülhetnek.Manapság sincs másképp,az újborért és a libáért felelős szent neve napján közeledtével füstölődnek a combok,készül a sólé,és ez a libaevészet ki is tart karácsonyig.

 Erdő,mező kincse-som és csipkebogyó.

Régi időkre emlékezve,mindenszentek körüli időben szedjük a természetben dércsípte bogyókat.Október végén és novemberben gyűjthetjük a somot,a fekete berkenyét,a kökényt,a galagonyát és a csipkebogyót.Valóban jót tesz ezeknek a vadon termő bogyóknak a hajnali deresedés.Édesebbek,kellően puhák lesznek.Ha a szabadban még nem csípte meg a dér az erdők,mezők kincsét,szedés után odahaza is kitehetjük őket az első fagyok hatásának.Ezekből az őszi bogyókból készíthetünk teát,szörpöt,lekvárt,mártást,köretet a vadhús vagy kacsa,illetve libamáj mellé.

Sütőtök:a november slágere.

 A tökéletes linzertészta titka.



 

Az omlós tészta viszonylag olcsó,elkészítése gyors és egyszerű.
Fontosak az arányok:30 dkg liszthez ( vaj,margarin vagy zsír ) és 10 dkg porcukor szükséges.Ezt tovább gazdagíthatjuk,tejföllel,ezek segítenek abban,hogy összeálljon a tészta.
30 dkg lisztre számoljunk 1 tojássárgáját.Fehérjét nem tesszük bele,mert kemény lesz a linzerünk.
A sárgájától nemcsak a tészta íze és állaga lesz jobb,hanem a színe is vonzóbbá válik.Ízesítésként adhatunk hozzá darált diót,kakaóport,fahéjat,vaníliás cukrot,reszelt citrom-vagy narancs héját is.A tésztát gyorsan állítjuk össze hideg vajból,nehogy megpuhuljon a zsiradék a kezünk melegétől,mert ekkor a tészta nyújtáskor berepedezik,szét esik.Először a zsiradékot morzsoljuk el a liszttel,a felét helyettesíthetjük darált dióval,mandulával,majd dolgozzuk bele a többi hozzávalót.Egy órára a hűtőben pihentetjük.Pihentetés után kinyújtjuk és sütjük.Előmelegített sütőben 10 perc alatt megsül.

Szőlő:a gazdag ősz ajándéka.

A szőlőfürt minden szeme igazi természetes gyógykapszula a szervezetnek,köszönhetően a gyümölcs bioaktív hatóanyagainak.A szőlő év milliók óta jelen van a Földön,kaukázusi népek kezdték el termeszteni mintegy  8 ezer évvel ezelőtt.
Európával a rómaiak ismertették meg.Jelen van az őszi tisztítókúrában.Vízhajtó hatása a vese működését és a káros anyagok kipucolását segíti elő.
A béltisztító hatóanyagai segítenek elűzni a testi fáradtságot és a levertséget.A felfrissült vérkeringésnek és az antioxidánsok erejének köszönhetően a bőr sejtjei is megújulnak.

Egyre többen kedvelik a fügét.

Az érett füge mézédes,puha,kellemes zamatú.Valódi házi kerti gyümölcs.Aki fogyasztja,jól jár vele.
A füge az egyik legősibb kultúrnövény.Gyakran esik szó róla az Ó szövetségben,amely a gabona,az olajbogyó,és a szőlő mellett az ,,ígéret földjének" legfőbb kincsei közé sorolja.
Később,a római történelemben fordul gyakran elő;Romulus és Remus,Róma két későbbi városalapítója egy fügefa árnyékában szopott a farkasanya tejéből.

Túró-ha elegünk van a friss tejből.

                                  Túró-ha elegünk van a friss tejből.

Már az egyiptomiak idejében készítettek túróhoz hasonló alvadékot,s ezt követően a görögök és a rómaiak konyhájában is megtalálható volt,illetve a friss sajt,ami idővel egész Közép-Európában igen kedvelt alapanyaggá vált.Később a bevándorlókkal Amerikában is meghonosodott. Nixon elnöknek kedvenc étke volt:állítólag borssal vagy ananásszal fogyasztotta.

A rizs-a legjobb másodhegedűs.

Kevés olyan sokoldalú ételünk van mint a rizs.Étel,ital készíthető belőle,nem tartalmaz zsiradékot,cukrot,sót,viszont annál több értékes ásványi anyagot és vitamint.A világ népességének több mint fele rizsen él,de nem hiányozhat az ínyencek konyhájából sem,hiszen a rizs nagyon sokféle lehet,1-1 fajta a származási helyéről vagy az alakjáról kapta a nevét.A rizs 76 százaléka keményítő formájában jelenlévő a szénhidrátot,7-8 százalék fehérje és 1,3 százalék zsírt tartalmaz,továbbá 0,6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll.Főként foszfort,magnéziumot tartalmaz.Kevés benne a nátrium,kalcium és a kálium.Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás,túlsúly,szívelégtelenség,ödémás láb,vizenyőképződés esetén különösen hasznos a fogyasztása.A főzéshez szükséges víz mennyisége fajtánként és minőségenként változó,általában a hosszú szemű rizs kevesebb,a gömbölyű több vizet igényel.A rizs főzésközben eredeti térfogatának-háromszorosára megduzzad.

Kihalófélben lévő faj: a dolgos öreg néni